Az izomrelaxátorok olyan gyógyszercsoportok, amelyeket a görcsök és a fájdalom leggyakrabban írják fel. Ennek okai lehet az izom-csontrendszeri állapotok, például izomtörzsek, feszültség fejfájás, fibromialgia és myofascial fájdalom szindróma.
Ezeket a neurológiai állapotok, például a sclerosis multiplex és agybénulás miatt fellépő spasticitáshoz is használják. Légy tudatában az izomrelaxátorok mellékhatásainak, mivel ezek befolyásolhatják az edzést vagy veszélyesvé tehetik az edzést.
Görcsoldó és görcsoldó
Kétféle izomrelaxátor létezik: görcsoldó és görcsoldó. Az antisztatikus relaxátorokat izom-csontrendszeri állapotok, például az alsó hátfájás okozta izomgörcsök kezelésére használják.
A leggyakrabban felírt görcsoldók: Flexeril, Soma, Skelaxin, Robaxin, Norflex, Zanaflex és Valium. Antisztatikus relaxánsokat használnak a neurológiai állapotok, például agyi bénulás okozta görcsöség kezelésére.
A leggyakrabban felírt antispastikumok a Dantrium és a Lioresal.
Izomlazító és testmozgás
Noha az irodalomban kevés az izomlazító használatának javaslása az edzés után vagy a testmozgás után, ellenkezőleg, a józan észnek kell érvényesülnie. Az izomrelaxátorok leggyakoribb mellékhatása az álmosság.
A testmozgás álmosság esetén veszélyes lehet edzőeszközök, például futópadok használatakor, és sérüléseket okozhat. Az álmosság csökkentheti az edzés hatékonyságát is azáltal, hogy korai fáradtságot okoz.
Az izomlazítók egyéb mellékhatásai, például szédülés és átmeneti látásvesztés, ugyanolyan veszélyesnek bizonyulhatnak, amikor edznek. Ez befolyásolhatja az egyensúlyát, és fejsérüléseket okozhat.
Szakértői betekintés az NSAID-okról
Az Amerikai Ortopéd Sebészek Akadémia javasolja, hogy a nem-szteroid gyulladáscsökkentőket vagy NSAID-okat alkalmazzák elsőrendű módszerként az izom-csontrendszeri betegségek kezelésére.
Az AARP azt tanácsolja, hogy a 65 éven felüli személyek ne szedjék az NSAID-okat, mivel ezek növelik az emésztési zavarok, fekélyek és a gyomor vérzésének esélyét.
Csak rövid távú használatra
Az izomlazítókat csak rövid távú használatra javasoljuk, és akut izom-csontrendszeri betegségek esetén nem szabad két hétnél hosszabb ideig alkalmazni. A mellékhatások, a gyógyszerkölcsönhatások és a függőség kockázata miatt az izomlazító szereket nem szabad önmagában alkalmazni akut izom-csontrendszeri állapotok kezelésére.
Ezeket más kezelésekkel, például nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel együtt kell alkalmazni; vagy használjon izomlazítókat a fizikoterápia előtt.
Izomlazító mellékhatások
Bizonyos izomrelaxátorokról, például a Flexerilről ismert, hogy jobb nyugtató tulajdonságaik vannak, mint másoknak, például a Skelaxinnak. Amíg nem tudja, hogy a test hogyan reagál az izomlazítókra, ne gyakoroljon, ne vezessen és ne üzemeltessen nehézgépeket.
Beszéljen orvosával, hogy megállapítsa, megfelelő-e a testmozgás az Ön számára, ha ezeket a gyógyszereket szedi. Az izomrelaxátorok további lehetséges mellékhatásai lehetnek a gyomor-bél irritáció, a vizelet elszíneződése, légzésdepresszió, szédülés és szájszárazság.
