A legtöbb ember légszomjat észlel, amelyet orvosileg légzési nehézségnek hívnak, rendszeresen általában olyan tényezők miatt, mint a fizikai erőfeszítés. Ha folyamatosan légszomjat tapasztal - az az érzés, hogy nem jut be elég levegőt -, akkor azt okozhatja egy olyan állapot, amely befolyásolja a test képességét a sejtek számára szükséges oxigén bevitelére vagy keringésére. Mivel az elektrolitok egyensúlyba hozzák a vér mennyiségét és olyan elektromos impulzusokat közvetítenek, amelyek ritmikusan dobognak a szívében, az elektrolit-egyensúlyhiány légszomjat okozhat.
Légszomj
Légzési problémák, mint például a krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy az asztma, légszomjat okozhatnak, de légszomj is előfordulhat, ha a sejtjeik hiányzik az oxigéntől. Légzés közben a tüdő oxigént vesz fel, és engedi az oxigénnek a véráramba jutását. A vörösvértestek az egész testben oxigént hordoznak a sejtek felhasználásához. A vérnyomás és a szívműködés változásai befolyásolják az oxigén mozgását a sejtekbe és légszomjat okozhatnak.
Folyadék egyensúly
Az elektrolitok fontos szerepet játszanak a vérmennyiség fenntartásában, ami befolyásolja a vérnyomást. Két fontos elektrolit, a nátrium és a kálium, működnek együtt a folyadék szintjének egyensúlyában. A káliumionok belépnek a sejtekbe, míg a nátrium-ionok többsége a sejteket körülvevő folyadékban marad. Mivel mindkettő vonzza a vizet, ez elősegíti a sejtekben lévő és onnan kilépő folyadék szintjének egyensúlyát. A nátrium- vagy kálium-egyensúly hiánya növeli a vérmennyiséget, ami a vérnyomás növekedését vagy csökkentését okozza, és alacsony vérnyomást okoz. Az alacsony vérnyomás csökkenti az oxigén áramlását a sejtekbe, ami légszomjat okozhat. A magas vérnyomás miatt a szíve jobban működik, ami több oxigént igényel, és légszomjat érez.
Szívműködés
Az elektrolitok izom-összehúzódásokat szabályozzák, ami létfontosságúvá teszi őket a szívműködéshez. A szívedben egy speciális sejtcsoport, a sinus csomópont néven apró elektromos impulzusokat bocsát ki. Ezek az impulzusok stimulálják az izomsejteket körülvevő nátriumionokat, hogy az impulzust a sejtbe továbbítsák. Ez serkenti a szarkoplazmás retikulum néven ismert belső sejtszerkezetet, hogy kalciumionokat szabadítson fel a sejt folyadékrészébe, ami a sejt összehúzódását idézi elő. A sejt folyékony részében található magnézium-ionok olyan elektromos töltéseket generálnak, amelyek a kalciumot visszajuttatják a belső szerkezetbe, lehetővé téve a sejt pihenését. Ezen elektrolitok egyensúlyhiánya zavarja ezt a folyamatot, szabálytalan szívverést okoz, gátolja az oxigénnel kezelt vér normál áramlását és légszomjhoz vezethet.
Az egyensúlyhiány okai
Az elektrolit egyensúlyhiány leggyakoribb oka a túlzott folyadékvesztés. Ez hasmenés, hányás vagy túlzott izzadás miatt fordulhat elő. Ezekben az esetekben fontos az elvesztett folyadékok kicserélése az elektrolit-egyensúly helyreállítása érdekében. A vesék szintén szerepet játszanak az elektrolit-egyensúly fenntartásában azáltal, hogy eltávolítják a vérből a felesleges folyadékot és ásványi anyagokat vagy elektrolitokat. Károsodott vesefunkciók, például vesebetegség esetén a vérben túl sok elektrolitszint marad, ami befolyásolhatja mind a vérnyomást, mind a szívműködést, és olyan tünetekhez vezethet, mint például légszomj.
