Annak érdekében, hogy az emberi test mozogjon, a vázizmoknak összehúzódniuk kell. A test minden izma izomrostokból áll, motoros egységeknek nevezett csoportokba rendezve. Ezek a motoros egységek jeleket kapnak az agytól, amikor mozgásra van szükség. A csontvázizmok által kifejtett erő mennyiségének változtatására való képesség elengedhetetlen a mintázott mozgás sima és összehangolt végrehajtásához. Az emberi testben különféle mechanizmusok vannak érvényben annak érdekében, hogy hatékonyan megoszthassák az e feladatok hatékony elvégzéséhez szükséges erőt.
Motoros egységek toborzási és tüzelési gyakorisága
A motoros egység az idegrendszer funkcionális egysége. A motoros egység által internalizált izomrostok mennyisége kevesebb, mint 10 szál a kis izmoknál, és több mint 100 a nagyobb izmoknál. Stimuláció során az összes szálak beindulnak a stimulált motor egységbe. Az erő növelése érdekében több motor egységet toboroznak szerződésre, vagy növelik a szerződéses jel frekvenciáját.
Összehúzódási sebesség
Az izom erő létrehozására való képességét részben az izom összehúzódásának sebessége határozza meg. Koncentrikus izom-összehúzódások esetén, vagy ha az izom rövidül, az összehúzódás sebessége növeli az izom erőtermelő képességét, hiperbolikusan csökken. Az excentrikus, vagy az izomhosszabbítás során az összehúzódások az izom erőtermelő képességét nagyobb sebességgel növelik.
Izomhossz
Az izomrostok vastag és vékony szálakból állnak, amelyek sarkomerákba vannak osztva, vagy az izom legkisebb összehúzódó egységévé. Az izom hossza befolyásolja az erő előállító képességét, mert a vastag és vékony szálak átfedésben vannak egymással, különböző hosszúságúak. Amikor egy izomrostet stimulálnak a zsugorodásra, és az izom optimális hosszúságú, amelyet a vastag és vékony szálak lehető legnagyobb átfedése jelöl, akkor a maximális erő érhető el. Ha egy izom túl rövid vagy túl hosszú, akkor az izzóspirál átfedésének és a kötőhely rendelkezésre állásának hiánya miatt az optimálisnál kisebb erő jön létre.
Izomszálak típusa
Nem minden izomszál egyforma. A vázizomrostok az alfa-motoros idegrendszer alapján két kategóriába sorolhatók: A II. Típusú szálakat tartalmazó motor egységek általában nagyobbak, mint az I. típusú szálakat tartalmazó motor egységek. Ez a különbség a motoros egység méretében azt jelenti, hogy amikor egy II. Típusú motoros egységet stimulálnak, akkor több izomrost összehúzódik, mint amikor az I. típusú motoros egységet stimulálják. Mivel több szálat stimulálnak a II. Típusú motoros egységek összehúzódásakor, a II. Típusú szálak nagyobb erőt generálnak.