Milyen kockázatokkal jár a klónozás?

Tartalomjegyzék:

Anonim

A klónozás a genetikai információ másolásának különféle technikáira vonatkozik. A reproduktív klónozás, amely a legvitatottabb klónozási típus, egész szervezetek másolatait hozza létre. Noha a klónozás két genetikailag azonos organizmust eredményez, addig a klón azzal a kockázattal szembesül, hogy az eredeti organizmus nem. Noha a klónozást lehetővé tevő technológiák tovább javulnak, a legtöbb klón 2010-től kezdődően különféle okok miatt nem marad fenn, vagy nem fejlődik megfelelően.

Mikroszkópba néző tudós Kredit: Készlet megtekintése / Készlet megtekintése / Getty képek

vetélés

A legtöbb klónozási eset - 2010. szeptember - sikertelennek bizonyult. A tudósok megkíséreltek klónozni különféle állatokat, és szinte minden esetben az embrió rövid időn át nem fejlődött ki megfelelően, vagy nem maradt fenn. A Genetikai Tanulási Központ becslése szerint a klónozás sikerességi aránya mindössze 0, 1–3%. Például egy klónozott embrió ugyanazokkal a kihívásokkal néz szembe, mint a természetes terhesség, valamint a klónozásra jellemző másokkal.

A klónozás során egy tudós eltávolítja a petesejtmagját, amely a genetikai információt tartalmazza, és helyettesíti egy másik sejtmagjával. Bizonyos esetekben a két érintett sejt nem kompatibilis, és a sejt nem képes életben maradni. Ezen túlmenően, mint néhány olyan transzplantációs betegnél, akiknek teste elutasítja az átültetett szervet, az átültetett maggal rendelkező tojás elutasíthatja az új magot, ha nem növekszik és nem osztódik. A klónozott embriók, amelyek még a kezdeti órákban életben maradnak, valószínűleg nem képesek implantálni a helyettesítő méhébe. Végül, a megállapított terhesség bármikor és különféle okokból megszakíthatja a növekedést, és vetélést eredményezhet.

Egészségügyi problémák

A klónozott embriók, amelyek túlélik a terhességet, különféle születési rendellenességekkel és más egészségügyi problémákkal születhetnek. Az FDA szerint a klónozás során tapasztalt egyik jelenség az, hogy a klónozott állatok születéskor általában szokásosnál nagyobbak, szokatlanul nagy szervekkel. A megnagyobbodott szervek gyakran hibásan működnek, keringési, légzési és egyéb testi funkciókat okozva, amelyek időnként korai halálhoz vezetnek. A klónozott állatokban gyakran vannak rendellenes rendellenességek különböző szerveken és testrészekben. Ezen felül immunrendszere nem működik megfelelően, ami későbbi betegség kialakulásához vezethet.

Kóros gén expresszió

A genetikai anyag, vagy a DNS előre beprogramozva van, így bizonyos géneket "bekapcsolnak" vagy expresszálnak bizonyos időpontokban, míg más gének "ki vannak kapcsolva". A normális génexpresszió szerves része a szervezet normális fejlődésének; amint a sejtek elkezdenek differenciálódni különféle típusoktól, például bőrsejtek, idegsejtek és vérsejtek, a géneknek meghatározott sorrendben be- és kikapcsolódniuk kell. A klónozott sejtekben azonban hiányzik a szükséges programozás ahhoz, hogy a gének megmondják, mikor kapcsolja be és ki. Ennek eredménye lehet a rendezetlen sejtnövekedés vagy a sejtek nem megfelelő működése, amelyek mindegyike a szervezet meghalásához vezethet.

Milyen kockázatokkal jár a klónozás?