Végstádiumú vagy előrehaladott degeneratív korongbetegség akkor fordul elő, amikor a csigolyáskori korong degenerálódik és a korongtér összeomlik. Ennek eredményeként a belső tárcsa anyag megsérülhet a tárcsa falán. A szomszédos csigolyák csontos részén látható változások is észlelhetők, amelyeket MRI vagy CT vizsgálat segítségével észleltek. A korong anyagának az idegrendszeri szövetekre gyakorolt nyomása a fájdalom és a neurológiai tünetek forrása.
Degeneratív lemezdinamika
A degeneratív korongbetegség egy általános kifejezés, amely leírja azokat a változásokat, amelyek a csigolyadékkorong korában jelentkeznek. A Mayfield Clinic szerint a korong kevésbé rugalmas és nem képes hatékonyan tompítani a szomszédos gerinccsontok erőit. A korong elsődleges oka a vízvesztés vagy a kiszáradás. Ez okozza a lemez összehúzódását és nagyobb stresszt okoz a lemez külső falán. Ez a stressz kis szakadást okoz a lemez falában. Amikor ez megtörténik, a lágyabb belső tárcsa anyag kinyúlik a hasításon keresztül vagy herniate. Amikor a sérvleges anyag rányomódik a gerincvelőre vagy a gerincidegre, súlyos fájdalmat és egyéb tüneteket okozhat. A fejlett degeneratív korongbetegség egyéb jellemzői akkor fordulnak elő, amikor a korongtér annyira szűk lesz, hogy a gerinccsontok dörzsölik egymást. Ez rendellenes csontnövekedést eredményez a csigolyákon. Ezek az együttes hatások a gerinccsatorna szűkítését eredményezik, amelyet spinalis stenosisnak neveznek. A gerinc sztenózisa a gerincvelő és a gerinc idegeinek összenyomását okozhatja, ami még több fájdalmat és diszfunkciót okozhat.
Speciális tünetek
A előrehaladott degeneratív korongbetegség tünetei nagymértékben függenek a gerinc szintjétől a patológia előfordulásától és a sérülések vagy szűkületek mértékétől, a Kaliforniai Egyetem San Diego Funkcionális MRI Központja szerint. Általában véve a betegség legfontosabb jellemzője a fájdalom. Ez a fájdalom általában folyamatos, és átterjedhet a hátba, a csípőbe és a lábába. A fájdalom gyakran fellángol, és amikor a gerinc el van csavart vagy hajlítva, a fájdalom gyakran rosszabbodik. Súlyos esetek kifejezettebb tüneteket eredményezhetnek. Szenzoros diszfunkciók, úgynevezett paraszthesiasok fordulhatnak elő a hátban, a karokban és a lábakban, és olyan súlyosak lehetnek, hogy a test egyik oldalán bénulást okozhatnak. Időnként előfordulhat, hogy egyik vagy mindkét lábán gyengeség jelentkezik, és a séta viselkedése befolyásolhatja. A húgyhólyag és a bél működése is zavarodhat, és a membrán izmainak egy része megbénulhat.
kezelések
Általában véve a nem sebészeti kezelések, más néven konzervatív terápiák, az első kísérlet a degeneratív korongos betegség tüneteinek enyhítésére. A Mayfield Clinic szerint ezek közé tartozik a nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fájdalomcsillapítók és izomlazítók használata. A fájdalom kezelése érdekében a kortikoszteroid gyógyszereket közvetlenül a gerincoszlopba is be lehet injektálni. Pihenést, hátsó nadrágtartót, fizikoterápiát, testmozgást és csontkovács gyógyszert is gyakran alkalmaznak. Ha az ilyen kezelések nem eredményesek, vagy ha a tünetek rosszabbodnak, általában műtét ajánlott. A műtét során a degenerált korongot vagy az idegszövetekre felsérült korong anyagát eltávolítják. Az MDGuidelines szerint a korong eltávolítása, úgynevezett discectomia, interferencia gerincoszulást eredményezhet. Ez azt jelenti, hogy a csigolya tér beoltott csontanyagot kap, hogy ösztönözze a csigolyákat az együtt növekedésre. A csontokat gyakran fémszerkezettel stabilizálják, így a csigolyák nem mozognak, miközben megolvadnak.
