Az lúgos veszélyek akkor merülnek fel, amikor a test eléri az alkalózisnak nevezett állapotot. Ez akkor fordul elő, ha a test folyadékában felesleges bázis vagy lúg van. Alacsonyabb szén-dioxid- vagy magasabb hidrogén-karbonát-szint a testét túl lúgossá teszi. Az alacsony szén-dioxid-szint a vérében légúti alkalózist okozhat. Metabolikus alkalózis fordul elő, ha a vérben túl sok hidrogén-karbonát van. Hipoklorémiás és hypokalemikus alkalózis alakul ki klorid és kálium rendkívüli hiányával.
Veszélyes tünetek
Az alkalózis tünetei veszélyesebb állapotba kerülhetnek. A tünetek között szerepel a zavar, amely eszméletvesztés és kóma kialakulásához vezethet. A szervezet magas lúgos szintje kézremegést, izomrángást vagy hosszantartó izomgörcsöket okozhat. Fejfedezettel vagy émelygéssel érezheti magát, és hányhat. Az arc, a lábak és a karok zsibbadása vagy bizsergése szintén előfordulhat alkalózis során. A papírzsákba lélegzés javíthatja a hiperventiláció által okozott alkalózist. A gyógyszerek segíthetnek az alkalózist okozó kémiai egyensúlyhiányok megszüntetésében. Hívja az egészségügyi szolgáltatót, ha zavart, koncentrálási képességet vagy levegőt kap.
hypokalemia
A hypokalemia olyan komplikáció, amely aklaosisból származhat. Hypokalemia akkor fordul elő, amikor a szervezet nem rendelkezik elegendő káliumtartalommal. A szervezetnek káliumra van szüksége a megfelelő sejtműködéshez, különösen az ideg- és izomsejtekhez. A gyógyszerek, hasmenés, anyagcsere-rendellenességek és étkezési rendellenességek hipokaliámiát okozhatnak. Sok édesgyökér, gyógytea vagy rágódohány fogyasztása, amely glicerintinsavat tartalmaz, hypokalemiahoz vezethet. Az izomrostok elkezdenek lebomlani, és székrekedés, fáradtság és a létfontosságú test szervek bénulása jelentkezhet, ha hypokalemia alakul ki.
arrhythmiák
A túl sok lúgos szint a testfolyadékában szívritmuszavarokat okozhat. Aritmiák akkor fordulnak elő, ha a szíved túl gyorsan, túl lassan vagy egyébként szabálytalanul dobog. A ritmuszavarok tünetei közé tartozik a mellkasi fájdalom, ájulás, szívdobogás és légszomj. Bõre sápadttá válhat, és a szokásosnál nagyobb mértékben izzadhat, ha szívritmuszavarok alakulnak ki. Ez az állapot veszélyesebb állapotokká alakulhat ki, például szívroham, szívelégtelenség, stroke vagy hirtelen halál esetén.
Kóma
Kómába kerülhet, ha a vérszintje túl lúgos. A kóma az öntudatlanság mély vagy mély állapota. Kómából léphet fel, fizikai, szellemi és pszichológiai problémák kombinációjával. A kóma ritkán tart két vagy négy hétnél hosszabb ideig, és visszanyerheti a teljes tudatosságot, ám soha nem szabad megőriznie teljes fizikai, szellemi vagy pszichológiai képességeit. Ön is csak részleges tudatosságot tud felépíteni, és részleges vegetatív állapotban maradhat évekig vagy évtizedekig.
