A sejtek az élet szerkezetének és funkciójának alapvető egységei. A folyadékok és az elektrolitok közötti egyensúly szükséges ahhoz, hogy a sejtek életben maradjanak és normálisan működjenek. A "Nursing Standard" szerint az emberi test kb. 60% -a víz, a testvíz elektrolitot tartalmaz. A vese feladata a folyadék és az elektrolit ellenőrzése. Napi szinten a vízfelvételt egyensúlyban kell tartani a vízveszteséggel.
Folyadék egyensúly
A test vize folyadékokból és ételekből egyaránt származik. A víz elsősorban a vizelettel, de a bőrből történő izzadás, az izzadás, a légzőrendszer és a széklet során is elveszik. Ha magas a vízfelvétel, a vesék nagyobb mennyiségű vizeletet termelnek az egyensúly fenntartása érdekében. Amikor a test elveszíti a vizet, a vesék megkísérlik megőrizni a vizet kis mennyiségű koncentrált vizelet előállításával.
Elektrolit-jelentőség
Az elektrolitok töltött részecskék a testfolyadékokban, amelyek elősegítik az elektromos impulzusok átadását a szív, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez. A pozitív töltésű és a negatív töltésű részecskék számának feltételezhető, hogy egyenlő. Ennek az egyensúlynak a felborulása életveszélyes feltételeket okozhat.
Kiszáradás
A folyadék egyensúlyát megronthatja a betegség. A kiszáradás a betegség gyakori mellékhatása, amely megzavarja a folyadékok és az elektrolitok egyensúlyát. A betegek kiszáradhatnak, ha alacsony az étvágyuk, és nem esznek elég élelmet és nem fogyasztanak elég folyadékot. Amint azt az "ápolási standard" említi, a fizikai problémák, mint például a hányás, a bél rendellenességei vagy az eszméletvesztés mind akadályozzák a normális bevitelt. A fertőzésből származó láz, valamint a gyógyszerekből vagy cukorbetegségből származó megnövekedett vizeletkiáramlás szintén kiszáradást okozhat. Ha kiszáradás következik be, a test megkísérli ezt kompenzálni azzal, hogy vizet von be a vérbe, hogy fenntartsa a vérmennyiséget és a vérnyomást, míg a vese koncentrált vizeletet fog előállítani a vízmegőrzés céljából.
Over-hidratálás
A túlzott hidratálás a testvíz feleslegét jelenti. A túlzott hidratációt gyakran észlelik szívelégtelenségben, veseelégtelenségben és májbetegségben szenvedő betegekben. Ha túl hidratálódik, és a vesék nem képesek kompenzálni, a folyadék visszakerül, hatással van a szívre, és a folyadék és az elektrolit egyensúlyhiányt okoz a testben. Ha túl hidratálódik, bizonyos esetekben gyógyszereket lehet adni a vizelettermelés elősegítésére a probléma megoldása érdekében. Ha a vesék teljesen károsodnak, szükség lehet dialízisre.
Elektrolyelek egyensúlytalansága
A test elsődleges elektrolitjai a kálium, magnézium, kalcium és foszfor. Az "RN" szerint ezek bármelyikéből túl sok vagy túl kevés gyorsan jelentősebb problémát jelenthet a beteg számára. Az elektrolitok egyensúlyát egy visszacsatoló rendszer segítségével szabályozzuk. Ha egy adott elektrolitszint túl magas, a vesék megkísérlik növelni a kiválasztódást vagy visszatartani a folyadékot, mint kiegyenlítő mechanizmus. Az elektrolitszint túl magas vagy alacsony szintje szövődményeket okozhat, amelyek magukban foglalhatják izomgyengeséget vagy bénulást, zavart, rendellenes szívritmust vagy szívmegállást.
