A szelén, az étrendből kapható ásványi anyag segíthet megelőzni a szívbetegségeket, agyvérzést, az ateroszklerózist és a rák bizonyos típusait. Ezenkívül enyhítheti az osteoarthritis, a rheumatoid arthritis, a hangulati rendellenességek és a szürkehályog tüneteit. A jód egy ásványi anyag, amely fontos a test megfelelő működéséhez. A jód elősegíti a sejtek normál anyagcserét és a pajzsmirigy normális működését. A szelén és az idoin egyaránt megtalálható különféle ételekben.
Húsok és tenger gyümölcsei
A Linus Pauling Intézet szerint a szervhús és a tenger gyümölcsei a szelén leggazdagabb táplálékforrásai. 3 uncia. adag garnélarák 34 mikrogramm szelént tartalmaz, míg 3 uncia. rákhús 41 mikrogrammot tartalmaz. Összehasonlításképpen egy 3 uncia. A marhahús adagolása 16 mikrogramm szelént tartalmaz. A Linus Pauling Intézet szerint a napi szelén megengedhető felső szintje 400 mikrogramm.
Brazil dió
A Linus Pauling Intézet szerint a növényi fehérjékben található szelén mennyisége attól a talaj szeléntartalmától függ, amelyben a növényeket termesztik. A szelénben gazdag talajban termesztett brazil diófélék anyánként több mint 100 mikrogramm szelént szolgáltathatnak. A rossz szeléntartalmú talajban termesztett növények azonban tízszer kevesebbet biztosíthatnak.
Iodizált só és tengeri moszat
A Linus Pauling Intézet szerint az élelmiszerek jódtartalma a talaj jódtartalmától is függ. Bizonyos tengeri moszatban gazdag lehet a jód. Ezenkívül a feldolgozott élelmiszerekben magas a jódtartalma, mivel ezt az ásványi anyagot jódos só vagy élelmiszer-adalékanyag formájában adják hozzá. Az 1 g adag jódos só 77 mikrogram jódot tartalmaz, míg 1/4 uncia. szárított tengeri moszat 4, 5 mg jódot szolgáltathat.
Tejtermékek
A tejtermékek jó jódforrások. A Linus Pauling Intézet szerint a jódot általában adják az állatok takarmánytermékeihez az Egyesült Államokban. Ez azt eredményezi, hogy a tejtermékek, például a tehéntej, jódban gazdagok. Egy 8 órás tehéntej 56 mikrogramm jódot szolgáltat. A szervezetben a jód toxicitása ritka.
