A vállrablás akkor fordul elő, ha a karját elmozdítja a test középső vonalától, mint amikor ugró emelőket végez. Gyakori elrablási gyakorlat az oldalsó súlyzóemelés.
Vállízület felépítése
A vállízülete egy gömb- és aljzatszerkezet, amelyet a gömb felső feje vagy a felső kar csontja és a lapocka alkot. Ez az egyedülálló felépítés lehetővé teszi a mozgás széles spektrumát, és ezáltal a vállízület a test legmozgathatóbb ízülete. Számos izom és csontos szerkezet működnek együtt, hogy elősegítsék a kar vállízületből történő mozgását. Az elrablás során a mozgást először a rotációs mandzsetta generálja, majd a deltoid izom hajtja végre.
Rotátor mandzsetta izmok
A rotátor mandzsetta négy izomkészlet, amelyek a váll stabilizálására és forgatására szolgálnak, erős inakkal a gömb felső fejéhez erősítve. Az elrablás során a supraspinatous és az infraspinaoous izmok elrabolják és elforgatják a gömböt. Az subscapularis elrabolja és lenyomja a gömb fejét, hogy megakadályozzon a sápadból kinyúló túlnyúló akromiont. A bicepsz hosszú feje, amely a végtaghoz kapcsolódik, szintén lenyomja a combcsontot, mivel elrablja.
Deltoid izom
Miután a mozgást a rotációs mandzsetta kezdeményezte, az akrómumból származó és a gömb középső tengelyéhez erősítő hatalmas delta izom veszi át a kar tovább oldalra emelését. Az American Medical Association szerint a funkcionális vállrablás 120 fokig történhet, ha a gömböt kifelé forgatják, a kezét tenyérrel előre, remek helyzetbe helyezve.
