A stressz a mai gyors tempójú világban elterjedt. A gyakori kiváltó tényezők a kapcsolatoktól és a pénzügyektől a munkahelyi stresszig terjednek, elmosódva hagyva a testmozgásra és a súlycsökkenésre összpontosító figyelmet. Ezen túlmenően a testben a stressz által okozott kémiai válaszok a fogyást leállítják. Annak megértése, hogy a stressz hogyan érinti a testet, és a stressz kiváltó tényeinek felismerése segíthet abban, hogy elkerülje a felesleges súlyt.
Válasz a stresszre
Stressz események esetén a test mellékvesei reagálnak. Ezt a választ harcnak vagy repülési válasznak nevezik. A májban és az izomszövetekben a glikogént aktiválják gyors energiaforrásként történő felhasználáshoz. Ez az energiafelvétel rendkívül hatékony volt ősember napokban, például tigris támadása alatt. A barlanglakók egyszerűen felhasználták ezt az energia-hullámot, hogy elmeneküljenek vagy harcoljanak. A modern ember ugyanolyan módon van huzalozva; a különbség azonban olyan stresszforrások között található, amelyek a modern élet pestiséhez általában nem szükségesek menekülésre vagy harcra. A New Mexikói Egyetem 2005-ös cikke szerint ez a stresszválasz izomtömeg veszteséghez, megnövekedett zsírtartalomhoz és túlemelési impulzushoz vezethet.
Fokozott kortizolkibocsátás
A kortizol felszabadulása krónikus stressz hatására néhány okból megnehezítheti a fogyást. A magas szintű hormon támadja az izomtömeget, lelassítja az anyagcserét, mivel az izom kalóriát éget, hogy egyszerűen létezzen. Ezenkívül a nem kívánt kortizol felszabadítás eredményeként a zsír elsősorban a hasi területen tárolódik későbbi energiafelhasználás céljából. A Nemzeti Endokrin és Metabolikus Betegségek Információs Szolgálata szerint a megemelkedett kortizolszint további jelei a magas vércukorszint, a magas vérnyomás és a fáradtság.
Metabolizmus és stressz
A "British Medical Journal" 2006. márciusi cikkében kimondták, hogy a krónikus munkahelyi stresszben szenvedő munkavállalóknak több mint kétszerese a metabolikus szindróma esélye, mint a munkahelyi stressz nélkülieknek. A metabolikus szindrómát azon kockázati tényezők csoportjaként definiálják, amelyek együtt fordulnak elő, és növelik a stroke és a II. Típusú cukorbetegség kockázatát. A tanulmány bizonyítékot szolgáltatott arra is, hogy valószínűleg kapcsolódnak-e a stresszhez a mindennapi életben a szívbetegségek is.
Étel utáni sóvárgás
Az étkezés iránti vágy és az étkezés iránti vágy, amelyet gyakran étkezés ürügyként gondolnak, valójában tényszerű alapot nyújt a stressz ezen hatásának mögött. A stresszes helyzetekben a test különféle hormonális változásokon megy keresztül, beleértve az adrenalin és a kortizol felszabadulását. Ha a feszült helyzet véget ér, a kortizol felszabadulása növeli az étvágyat. Krónikus stressz alatt ezek a vágyak nemkívánatos súlygyarapodást okozhatnak, mivel a testben magas a kortizol felszabadulása.
Megelőzés
Az életének a stressztől való megszabadítása lehetetlen feladatnak tűnhet, de a nem kívánt feszültséget kiküszöbölheti, ha néhány technikát alkalmaz a napjára. Az első lépés az életében a stressz kiváltó tényezőinek azonosítása. Ha megtalálja a feszültség gyökerét, könnyebb világossá válni, hogyan lehet legyőzni őket. Ha a munka oka, vegyen be 5-10 percet a napjából, hogy meditáljon vagy mély légzés technikákat gyakoroljon, hogy a test nyugodtabb állapotba kerüljön. Ezen felül, tegyen időt az edzéstervre. A rutin testmozgás csökkenti a depresszió kockázatát és elősegíti a jobb alvást, ami kulcsfontosságú tényező a kortizol felszabadulásának és a súlygyarapodás csökkentésének.
