A Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) jelentése szerint a legtöbb embernek legalább 10 anyajegyköltsége van, néhánynak pedig 40-ös. A vakondok általában kör alakúak vagy oválisak, és lehetnek a bőrükkel egyszersmind vagy a környező bőrrétegek fölé emelkedtek. Az amerikai dermatológiai akadémia (AAD) szerint a legtöbb anyajegy az élet első 20 évében alakul ki, de néhányuk csak később jelentkezhet. Az új vakond létrehozása általában körülbelül 40 éves korig zajlik.
Vakond létrehozása
Egy anyajegy orvosi szempontból nevus néven ismert (a "nevi" egynél több anya kifejezés). Nevus jön létre, amikor a melanocitáknak nevezett bőrsejtek csoportjai kapcsolódnak a környező szövetsejtekhez. Az NCI kijelenti, hogy ezek a klaszterek "egyenletesen oszlanak el a bőrön, és előállítják a pigmentet, amely a bőr természetes színét adja". Ha a bőrön melanociták további rétegei vannak, egy anyajegy képződik. Az AAD azt állítja, hogy a vakond "valószínűleg egy ember születése előtt meghatározásra kerül", a genetikai konfiguráció terméke. 100-ból csak egy csecsemő születik anyajegyével (veleszületett nevus).
Tipikus molok
Egy tipikus anyajegy hússzínű, de ha napfénynek van kitéve, a melanociták által termelt további pigmentek sötétebbé teszik a vakondot. Az AAD kijelenti, hogy egy normál mol élettartama körülbelül 50 év. A vakondok általában kisebbek, mint egy ceruzaradír, ám ezek számos változtatáson menhetnek keresztül.
Mólátalakulás
Az ember öregedésével az évtizedek során létrehozott anyajegyek "újra ellapulhatnak, húsúvá válnak és elmennek" - mondta az NCI. Fontos a vakondok dokumentálása évente fényképezéssel, hogy meghatározzuk, vajon a vakondok (és a melanociták) nem változtak-e a közelmúltban. Az AAD szerint az anyajegyek eltűnnek a testből, ha elhalványulnak a környező bőrbe, kialakulnak a "szár", leesnek, vagy dörzsölés útján károsodnak.
Atipikus molok
Az NCI kijelenti, hogy a lakosság 10% -ának legalább egy atipikus (rendellenes) anyajegye van. Ezeket diszplasztikus nevi-nek hívják, és méretük, színük és alakjuk szabálytalansága alapján azonosíthatók. Ezek az atipikus vakondok bármikor bőrrákká (melanóma) alakulhatnak ki. A melanomákat a melanociták rendellenes expanziója hozza létre. Az NCI szerint a mutáns melanociták elkezdenek elpusztítani a közeli sejteket, és végül behatolnak más sejtekbe, daganatot képezve. Nem minden atipikus vakondban alakul ki melanoma; Valójában az NCI jelentése szerint a melanoma eseteinek csak a felét atipikus vakond okozza.
Ultraibolya sugarak és vakondok
Az AAD kijelenti, hogy az egyén testén lévő molok számát az évek során megnövekedett mennyiségű napfény növeli. Az AAD és az NCI egyetértenek abban, hogy minél több vakond van a testben, annál nagyobb annak a kockázata, hogy az ember melanóma kialakul, amikor a test rendszeresen ki van téve a nap sugarainak. A rák előfordulhat, hogy nem közvetlenül egy adott anyajegyből fejlődik ki, de a magas molszámú személy a bőrrák kockázatának magasabb kategóriájába tartozik. Ennek a megnövekedett kockázatnak az okai nem ismertek.
