A kerékpározás során sok nehézségi szintet és testhelyzetet kell alkalmazni, és ez többféle váltót hozott piacra. A hegyi kerékpározás és a közúti kerékpározás mutatják a legnagyobb különbségeket a váltók stílusában és elhelyezkedésében. Az váltók típusai is változhatnak attól függően, hogy melyik korszakban készültek, mivel minden évtizedben sok népszerű váltótervezés történt. A funkcionalitás és a költség szintén befolyásolja a kerékpár váltó stílusát, amelyet az emberek használhatnak.
Hüvelykujj váltók
A hüvelykujj-váltó a hegyi kerékpárokon leggyakrabban használt váltó. Az egyenes kormányra vannak felszerelve, a fékkarok mellett. Néhány hüvelykujj-váltó a sáv tetején helyezkedik el, míg az újabb modellek a sáv alján vannak elhelyezve a hely megkönnyítése érdekében. Az általános cseremodellek általában súrlódás-alapú váltók, ahol a motorosnak manuálisan kell beállítania a kábel feszültségét a felfelé vagy lefelé történő váltáshoz. Az újabb modellek indexelt nyílásokkal vannak ellátva minden váltó kattintással, amely a hajtáslánc adott sebességváltójának felel meg. Az újabb mutatóujj-váltóknak is van egy második karja a mutatóujjal történő váltáshoz. Néhány hüvelykujj-váltó a fékkarral van integrálva, és tartósan rögzíthető, míg mások javítás céljából eltávolíthatók.
Twist Grip Shifters
A csavart markolat-váltók viszonylag új kialakításúak a változó sebességváltók fejlődésében. A csavart markolat egyenes rudakra rögzíthető és beleolvad a normál kormányfogantyúba. A versenyző egyszerűen elfordítja a kezét felé, vagy felé fordítva, hogy fel-le mozduljon. Ennek a stílusnak az egyik fő előnye, hogy a motoros azonnal hozzáférhet a váltáshoz anélkül, hogy kezét új helyre kellene mozgatnia. A hátránya, hogy az indexelt váltóhornyok könnyen lekerekítenek és kopódnak, és a fogaskerekek elcsúszhatnak a helyükről. A Barnett Kerékpár Intézet kijelenti, hogy mivel a csavart markolat-váltókat beépítették a rúdba, karbantartásuk nehezebb és időigényesebb lehet.
Dropbar integrált kombinált váltók
A közúti kerékpár-kombinált fék és a váltókar a kerékpár-váltók evolúciójának legújabb modellje. Az íves közúti kormányon a fékkar és a váltó egy áramvonalas részbe van integrálva, amely csökkenti az általános súlyt és a váltási időt. A váltókar közvetlenül a fékkar mögött helyezkedik el, miközben mindkét kar egymástól függetlenül mozog, és nem zavarja egymás működését. A Park Tool webhelyének állítása szerint minden egyes kombinált váltóművet be kell szerelni a pontos váltóberendezésbe és a sebességváltóba. Ennek a váltóstílusnak az egyik hátránya, hogy összetett és nagyon specifikus alkatrészeket használ, amelyek nem cserélhetők más márkákkal, vagy akár a múlt modellekkel sem. Ha az váltó egyik része fékezik, akkor az egész alkatrészt ki kell cserélni.
Egyéb típusok
Más modelleket a szárra, az aljra és a rúd végére szerelik fel. A szár-váltókat gyakran találják meg a régebbi közúti kerékpárokon, egyszerű fém alkatrészekből készülnek, és az indexálás helyett a súrlódási rendszert használják. Az alulcsúcs-váltókat a közúti kerékpárok aljára kell felszerelni, és úgy tervezték, hogy csökkentsék a használt kábelek és házak mennyiségét. Az alsó fokozatváltókkal rendelkező kerékpárok karcsúbb megjelenésűek, de a sebességváltáshoz a motorosnak szüksége van a lejtőre. A sávvég-váltókat az útrúdokra kell felszerelni és közvetlenül a rúd végére kell beilleszteni. Ez a stílus lehetővé teszi a versenyzőnek, hogy a kezével a kormányállás végén versenyhelyzetben lovagoljon, és a váltás elsőbbséget élvez a fékezés felett.
