Az aszkorbinsav vízoldható, cukor-alapú sav, erős antioxidáns tulajdonságokkal. Ez a C-vitamin legtisztább formája, és ez volt az első vegyület, amelyet szintetizáltak és azonosítottak. A latinul elnevezés „nem éles” lehet, a C-vitaminhiány okozta betegségre utalva. Az aszkorbinsav számos alapvető szerepet játszik a testben, ezért folyamatosan táplálékforrásokból kell előállítani, mivel az emberek nem tudják szintetizálni azt belsőleg.
Az aszkorbinsav rövid története
A skorbut néven ismert betegséget az 1700-as években gyógyították meg azzal, hogy a tengerészek és katonák citrusféléket és káposztát adtak hozzá, bár csaknem 200 évbe telt, hogy megértsék miért. A norvég és a magyar kutatók az 1920-as évek végén fedezték fel az aszkorbinsavat, és kezdetben hexuronsavnak hívták. 1937-ben Norman Haworth, Paul Karrer és Szent-Györgyi Albert mind Nobel-díjat kapott az L-aszkorbinsav szintéziséért és annak biokémiai megértéséért. Szent-Györgyi és Haworth megváltoztatta a nevét annak függvényében, hogy képes-e megelőzni vagy gyógyítani a skorbutot.
Az aszkorbinsav típusai
Az L-aszkorbinsav a C-vitamin legtisztább formája, és természetesen megtalálható az élelmiszerekben, különösen a citrusfélékben. Poros kiegészítőként az aszkorbinsav savanyú, éles ízű és nagy adagokban gyomorirritációt okozhat, különösen az érzékeny gyomorral rendelkezők esetében. A kalcium-aszkorbát aszkorbinsav, amely kémiailag kötődik a kalciumhoz, amely a C-vitamin nem savas formája, amely enyhébb a gyomor-bélrendszerben. A magnézium-aszkorbát az aszkorbinsav, amely kémiailag kapcsolódik a magnéziumhoz, amely szintén a C-vitamin nem savas formája, ám a bélben a leginkább felszívódó anyag, a "Vitaminok: táplálkozás és egészségvédelem alapvető szempontjai" szerint.
Az aszkorbinsav szerepe a testben
Az aszkorbinsav nélkülözhetetlen tápanyag a testben a kötőszövet karbantartásában és javításában, az erős immunválaszban, a sebgyógyulásban és a kardiovaszkuláris egészségben. Erõs antioxidánsként az aszkorbinsav kiküszöböli a biokémiai és anyagcsere-reakciók során keletkezõ szabadgyököket. A túlzott szabad gyökök károsítják az ereket és más szöveteket, ami felgyorsítja az öregedési folyamatot. Az "Az emberi táplálkozás biokémiája" szerint az aszkorbinsav serkenti az immunrendszer sejtjeinek, különösen a neutrofileknek, a limfocitáknak és a fagocitáknak a termelését. Növeli a vér szérumában keringő antitestek szintjét, és hozzájárul az interferon szintéziséhez, egy fehérjealapú vegyülethez, amely elpusztítja a vírusokat.
Ajánlott étrendi támogatás
Az emberek azon kevés emlősök egyike, akik nem képesek szintetizálni az aszkorbinsavat, és ezt táplálékból kell rendszeresen fogyasztani. A Nemzeti Egészségügyi Intézetek szerint a felnőttek aszkorbinsavjának napi adagja 75–125 mg, nemétől, terhességétől, szoptatásától és a cigaretta dohányzásától függően. Egyes kutatók azonban úgy vélik, hogy napi 1000–3000 mg aszkorbinsavra van szükség a szív- és érrendszeri egészséghez és az erős immunitáshoz. A természetes aszkorbinsav gazdag forrásai közé tartozik a csipkebogyó, az összes citrusfélék, a kivi, az eper, az édesburgonya és a paprika.
