Különbségek a k1 és k2 vitamin között

Tartalomjegyzék:

Anonim

A K-vitamin alapvető mikrotápanyag, amely bizonyos élelmiszerekben és étrend-kiegészítőkben található. A vérlemezke-működésben játszott kritikus szerepéről legismertebb ez a vegyület a német "Koagulationsvitamin" elnevezésnek köszönhető. A K-vitamin két alapformáját - K1 és K2 - használják az orvostudományban és az emberi táplálkozásban. Noha a test hasonló előnyöket nyer mindkét vegyületből, az Egyesült Államokban csak a K1-t kapják recept nélküli kiegészítőként. A K-vitamin két formája kissé különbözik eredete, biztonsága és funkciói szempontjából.

A brokkoli a K1-vitamin természetes forrása. Hitel: Medioimages / Photodisc / Photodisc / Getty Images

Források és eredet

A K1 és K2 vitaminok természetes és szintetikus eredetükben változnak. Bár mindkettőt szintetikusan készítik étrend-kiegészítőkben és dúsított ételekben való felhasználásra, természetesen a kiegyensúlyozott étrend részeként is kaphatók. A K1-vitamin természetes forrásai közé tartoznak a zöld zöldségek, például a brokkoli, a spenót, a fehérrépa-zöld, a gallér, a saláta, a spárga és az avokádó. A legtöbb étrend szignifikánsan alacsonyabb K2-tartalommal rendelkezik, amely kis mennyiségben fordul elő a tejtermékekben és bizonyos erjesztett ételekben. Az emberi vastagbélben található baktériumok szintén termelnek K2-vitamint.

Altípusok és szintetikus formák

A táplálkozási szakemberek és az egészségügyi szolgáltatók tovább osztályozzák a K1 és a K2 vitamint szűkebb altípusokba. A K1-vitamin filokinonként ismert, természetes, növényi alapú formájában. A vegyület szintetikus formáját, a fitonadiont leggyakrabban étrend-kiegészítőkben és gyógyszerekben használják. Mindkettő hasonló előnyöket kínál. A K2-vitamin vegyületek, nevezetesen menakinonok vagy MK-k, MK4 és MK7 formájában fordulnak elő. Az MK4 természetesen létezik a húsokban, tojásokban és tejtermékekben, míg az MK7 bizonyos baktériumok melléktermékeként fordul elő.

Előnyök és indikációk

Bár a K-vitamin minden formája végső soron hasonló előnyökkel és kockázatokkal jár az emberi test számára, a K1 és a K2 klinikai indikációi kissé eltérnek. A K1 és a K2 egyaránt meggátolja a K-vitamin hiányát, egy súlyos, de ritka állapotot, amely életveszélyes vérzést okozhat. Segíthetnek az oszteoporózis tüneteinek és a véraláfutás csökkentésében is. A K-vitamin mindkét formája elősegítheti a warfarin, egy erős antikoaguláns vagy vérhígító hatásait.

Biztonság és kockázatok

Az Egyesült Államokban csak a K1-vitamint értékesítik étrend-kiegészítőként. A K1 jobban felszívódó, gyorsabban működő és kevésbé mérgezőnek tekinthető, mint a K2. Az emberi test lassabban abszorbeálja a K2-t, és hajlamosabbak maradni a rendszerben. Ezért az Amerikai Rákos Társaság figyelmeztet a K2-tartalmú ételeknek a vérhígítókat használókkal szembeni alkalmazására. Mindkét forma túlságosan gátolhatja ezeknek a gyógyszereknek a hatását, vagy halálos vérrögökhez vezethet. Bármely táplálékkiegészítő használata előtt mindig konzultáljon az egészségügyi szolgáltatóval, különösen ha gyógyszert szed.

Különbségek a k1 és k2 vitamin között