A rossz levegőminőség problémát jelent az egész világon. A szennyezett levegő számos egészségügyi problémához kapcsolódik, kezdve a rövid távú irritációtól a súlyos betegségekig vagy akár halálig. A levegőt érintő szennyezés nagy része emberi tevékenységekből származik. Ez a gyártás, a szállítás és a fosszilis tüzelőanyagoktól (például a gáz és a szén) való függőség eredménye. A szennyező anyagok, például a szmog, a szulfátok, a nitrátok és a szén expozíciója jelentős hatással lehet mind az emberek egészségére, mind a föld egészségére.
Rövid és hosszú távú egészségügyi hatások
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az olyan szennyező anyagok, mint a dinitrogén-oxid és a kén-dioxid, gyulladt légutak, szemirritációt és a légúti károkat okoznak. Az irritált légzőrendszer köhögést, nyálkahártyát és hosszú távú fertőzéseket válthat ki. Különösen káros az asztmás vagy immunrendszeri sérültek számára. Idővel a rossz levegőminőségnek való kitettség csökkent tüdőfunkciót és légzési problémákat, valamint tüdőrákot vagy szív- és érrendszeri betegségeket eredményezhet. A már meglévő szív- és érrendszeri vagy tüdőbetegségben szenvedők különösen érzékenyek a szennyezés hatásaira, és az expozíció miatt állapotuk ronthat.
Várható élettartam
A levegőszennyezés megdöbbentő hatással van a várható élettartamra és a halálozási arányra. A WHO szerint évente több mint két millió ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség miatt. Még a viszonylag "tiszta" területeken is az emberi élet okozta szennyezés miatt az élettartam átlagosan 8, 6 hónappal lerövidül. A halálozási arányok napi 0, 3 százalékkal növekednek minden tíz mikrogramm / köbméter növekedésnél a szennyezés vagy a szmog területén belül.
A WHO becslése szerint a viszonylag magas szennyezettségű városokban a halálozási arány 15-20% -kal magasabb, mint a viszonylag alacsony szennyezettségű városokban.
Beltéri levegőminőség
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége szerint a ház belsejében a levegő minősége gyakran 2-5-szer rosszabb, mint a szabadban. Bizonyos tevékenységek, például festés vagy padlótisztítás után otthoni levegő akár 1000-szer is rosszabb lehet, mint a külső levegő. Ennek oka a festékben, ragasztókban és az otthoni mindennapi tárgyakban található illékony szerves vegyületek (VOC) gázkibocsátása. A rossz beltéri levegőminőségnek kitéve rövid ideig tartó szem-, orr- és torokirritációt, valamint fejfájást, szédülést és fáradtságot okozhat. Súlyosbíthatja az asztma hatásait, különösen gyermekeknél. Idővel ez az expozíció légzőszervi megbetegedéseket, szív- és érrendszeri betegségeket, sőt rákot okozhat.
