A kalcium-karbonát egy gyakori, természetben előforduló kalcium-só, amelyet gyakran használnak kalcium forrásként az étrend-kiegészítőkben. A természetben előforduló bősége miatt a kalcium-karbonát a legolcsóbb kiegészítő kalcium-só. Ez egyben az építészetben és a szobrászatban használt kőfajták fő alkotóeleme is.
Kálcium-karbonát
A kalcium fémes elem, de a reakcióképessége miatt nem található meg elemi formájában a természetben - magyarázza Dr. Martin Silberberg "Kémia: az anyag és a változás molekuláris jellege" című könyvében. A kalcium reagál más elemekkel, ionos sóknak nevezett vegyületeket állítva elő, amelyek pozitív töltésű kalcium részecskékből és eltérő azonosságú negatív töltésű részecskékből állnak. Kalcium-karbonát esetén a negatív részecskék karbonátok, a kémiai képlet CO3.
források
A kalcium-karbonát bőséges természetű. Az étrend-kiegészítők leggyakrabban használt kalcium-karbonát-forrása az osztrigahéj. Bár sok só oldódik a vízben, a kalcium-karbonát csak nagyon jelentéktelen mértékben teszi ezt meg, ezért a vízi lények héjai nem oldódnak fel. Savas oldatban a kalcium-karbonát könnyen feloldódik; a kalcium-karbonát-kiegészítők kalciumot szolgáltathatnak a szervezetnek, mivel a gyomorsavak könnyen oldják azt.
A kalcium-karbonát a márvány, a mészkő és a korallváz fő alkotóeleme.
aggodalmak
Lehet, hogy hallottál már arról, hogy a kalcium-karbonát-kiegészítő olcsó, de nem kiváló minőségű ásványi anyag, mivel nem mindig oldódik a gyomorban. Általánosságban elmondható, hogy ez nem igaz - magyarázza Deborah Straub dietológus egy 2007. évi cikkben a "Táplálkozás a klinikai gyakorlatban" című cikkben. Hacsak nem alkalmaz savak blokkolóit vagy savcsökkentőket fekélyek vagy reflux esetén, akkor elegendő gyomorsavat termel, hogy kalcium-karbonátot használjon kalcium-kiegészítőként.
A természetben
A kalcium-karbonát bősége a természetben fontos szerepet játszik a fosszilis üzemanyagok égésével járó növekvő csapadékmennyiségek és óceánok fényében. A savas eső, mely akkor keletkezik, amikor az üzemanyag égéséből származó kibocsátások a légkörben lévő vízzel kombinálódnak, feloldja a mészkő és márvány szerkezeteket és műalkotásokat, és megsavanyítja a folyókat, tavak és az óceánvizet. Ez viszont a vízi kagyló gyengülését és feloldódását okozza, az ökoszisztémák súlyos következményeivel.
