A hasnyálmirigy egy kis mirigy, amely a gyomor mögött helyezkedik el, a vékonybél felső része mellett, amelyet a duodenumnak neveznek. A hasnyálmirigy az endokrin rendszer részeként működik, mivel előállítja az inzulin és glükagon hormonokat, amelyek elengedhetetlenek a vércukorszint vagy glükózszint szabályozásához. A hasnyálmirigy exokrin sejtjei, úgynevezett acináris sejtek, amiláz enzimeket termelnek a szénhidrátok emésztésére, lipáz enzimek a zsír emésztésére, proteáz enzimek pedig a fehérjék emésztésére.
Fehérje emésztés
Az étrendi fehérjék nagy molekulák, amelyek kis aminosavakból állnak, láncokban összekapcsolódva. Az emésztés folyamata során a gyomorban és a vékonybélben található enzimek a fehérjét egyes aminosavakba bontják le, amelyeket az Ön vékonybélét bélelő sejtek képesek felszívni. A pepszin, a gyomrot bélelő sejtek által termelt enzim elkezdi lebontani a fehérjemolekulákat, de a hasnyálmirigy által termelt proteáz enzimek az emésztés nagy részét végzik. A magas fehérjetartalmú étrend megemelése szükségessé teszi ezeket a hasnyálmirigy-enzimeket, ami a hasnyálmirigy keményebb működését okozza.
Fehérje és zsír
A magas fehérjetartalmú étrend nemcsak korlátozza a szénhidrátok fogyasztását, ami hozzájárulhat az étrend kialakulásához, mivel a szénhidrátok alapvető vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, hanem elősegíti a magas zsírtartalmú ételek, például a vörös hús és a teljes zsírtartalmú tejtermékek fogyasztását. A magas zsírtartalmú étrend növeli a lipáz, a hasnyálmirigy által termelt enzim igényét az étrendi zsírok lebontásához. A magas fehérjetartalmú étrend hozzáadott zsírral nagyobb megterhelést jelent a hasnyálmirigyben azáltal, hogy erősebb munkavégzésre kényszeríti azt. Az orvosok ezért arra ösztönzik a hasnyálmirigy-betegségben szenvedő betegeket, mint például a hasnyálmirigy-rák vagy a hasnyálmirigy-gyulladás, alacsony zsírtartalmú étrend fogyasztására, a hasnyálmirigy okozta stressz csökkentésére.
Hasnyálmirigy-rendellenességek
A hasnyálmirigy-rendellenességek gátolhatják a hasnyálmirigy megfelelő működését. A hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy gyulladása miatt a hasnyálmirigy által termelt enzimek a hasnyálmirigy-sejtekben maradnak, ami károsítja a szövetet. A hasnyálmirigy-gyulladás akut betegségként, gyorsan kialakulhat, és olyan tüneteket okozhat, mint émelygés, hányás, hasi fájdalom, láz és gyors pulzus. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, az idő múlásával előforduló és nem gyógyuló gyulladás hasonló tünetekkel jár, émelygéssel és hányással, de a tápanyagok felszívódásának csökkenése hosszú távú komplikációkhoz vezet, beleértve alultápláltságot, fáradtságot, hosszan tartó hasmenést és súlycsökkenést. A hasnyálmirigy rák szintén gátolhatja a funkciót, és a magas fehérjetartalmú étrend még nagyobb törzset adhat a funkcionális hasnyálmirigyhez.
ketózis
A magas fehérjetartalmú étrend támogatói súlycsökkentő megoldásként használják őket. Annak ellenére, hogy sok magas fehérjetartalmú étrend ösztönzi a több zsír fogyasztását, a szénhidrátbevitel jelentős csökkenése elősegítheti a rövid távú fogyást. A szénhidrátok cukormolekulákból állnak, és a test fő energiaforrásaként szolgálnak. Szénhidrátok nélkül a hasnyálmirigy több glükagonot termel, hogy felszabadítsa a zsírsejtekben tárolt energiát. A zsírsejtek lebontására vonatkozó kémiai reakciók során egy savas mellékterméket kapnak, amelyet ketonnak neveznek. A ketonok felhalmozódása ketózist okoz, amely étvágycsökkenéssel, émelygéssel és fáradtsággal jár. A hasnyálmirigy fokozódása mellett a magas fehérjetartalmú étrend növeli a veseműködés és a szívbetegség kockázatát. Ezzel szemben az Egészségügyi Intézet azt ajánlja, hogy a jó egészség elérése érdekében a napi kalória 45-65% -át a szénhidrátok, 10-35% -át a fehérjék és 20-35% -át a zsírok teszik ki.
